Az új egészségügyi jogviszony szabályozás – 2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról illetőleg a kapcsolódó 528/2020. (XI.28.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény végrehajtásáról – okozta, a betegeket, túlélőket, családokat érintő kérdésekben az alábbi összefoglalót közöljük.

A hálapénz tilalmára vonatkozó rendelkezések 2021. január 1-étől léptek hatályba. A hálapénzt elfogadó orvost akár 3 évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik. A hálapénz adása vesztegetésnek minősül, a hálapénzt adó beteg ellen ugyanúgy büntetőeljárás indul és 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Az új egészségügyi szolgálati jogviszonyt az egészségügyi dolgozóknak 2021. március 1-éig kellett megkötni, amennyiben az állami egészségügyi rendszerben kívántak tovább tevékenykedni. Akik nem írták alá az új jogállást megállapító munkaszerződést, korábbi közalkalmazotti jogviszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnt. Őket az állami egészségügyi szolgáltató személyes közreműködőként ellátási érdekből alkalmazhatja, amennyiben erre az Országos Kórházi Főigazgató (OKFŐ) engedélyt ad.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony létrejöttével a törvény összeférhetetlenségi szabályai is hatályba léptek, amelyek az állami és a magán egészségügyi ellátás szétválasztását célozzák. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személy az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató telephelyén nem végezhet olyan egészségügyi tevékenységet, amire az egészségügyi szolgálati jogviszonya nem terjed ki. Főszabály szerint 2021. március 1-től ugyanazzal a fődiagnózissal nem kezelhető ugyanaz a beteg párhuzamos jogviszonyokban, kivételt képez ez alól az az eset, amikor azonnali ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne. Az EMMI 2020. decemberi állásfoglalása alapján az összeférhetetlenségi szabályt azonban nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a törvény vonatkozó rendelkezéseinek hatálybalépését megelőzően megkezdett ugyanazon beteg ugyanazon betegségének kezelését folytatja az orvos 2021. március 1. után párhuzamos jogviszonyban. A fentiek alapján elképzelhető, hogy a jövőben az adott orvos magánellátása más helyszínen és rendelési időben lesz elérhető.

Az egészségügyi szolgálati jogviszony mellett a másodállás vállalása nem került megtiltásra. A törvény rendelkezései szerint továbbra is végezhető egészségügyi tevékenység mindkét szektorban párhuzamosan, azonban a korábbi bejelentési kötelezettség helyett engedélyeztetéshez kötött a további munkavégzésre irányuló jogviszony létrehozásának lehetősége. Nem csak azokat a másodállásokat kell engedélyeztetni, amelyek 2021. március 1. napját követően létesülnek, hanem azokat is, amelyek 2021. március 1. napján már fennállnak. Az OKFŐ utasítása alapján az engedélyezésre nyitva álló 60 nap alatt a fennálló másodállás engedély nélkül is végezhető, vagyis 2021. április 29. napjáig lényegében változatlan körülmények között végezheti az adott orvos a magán és állami egészségügyi rendszerben a tevékenységét. Az orvosok a magánpraxisokat szigorúan a munkaidejükön túl, a szabadidejükben fogják végezni.

Nem sérült a betegek szabad orvosválasztási joga. A szabad orvosválasztás eddig, és ezután is a társadalombiztosítás keretein belül, tehát ellátási körzeten belül érvényesül, vagyis az nem korlátlanul érvényesülő jog. A szabad orvosválasztást számos, jogszabályban lefektetett tényező korlátozza pl. ellátás szakmai tartalma, sürgőssége, az egészségügyi intézmény területi ellátási kötelezettsége, működési rendje.
A mai napon, 2021. március 11-én jelentette be a kormány, hogy a köz- és magánellátás szétválasztása ellenére, ezután is minden kismama szülhet az általa választott orvosnál. Ennek részleteit az EMMI fogja kidolgozni.
A beutalás szabályai nem változtak, továbbra is a háziorvos és a szakorvos jogosult a beteget a fekvőbeteg intézménybe beutalni. Magánorvos beutalása alapján is jogosult a beteg fekvőbeteg gyógyintézeti ellátásra, ha az orvos megállapítása szerint közvetlen életveszély áll fenn, és az életveszély csak fekvőbeteg intézményben alkalmazható kezeléssel hárítható el.
Főszabály szerint az állami egészségügyi ellátórendszerben a betegnek a lakhelye szerinti területileg illetékes fekvőbeteg intézményhez lehet fordulni, kivéve az életveszélyes eseteket, amikor az intézet köteles ellátni a beteget. Természetesen megmaradtak az állami ellátórendszeren belüli ún. progresszivitási szintek (a betegségek gyakorisági eloszlásából fakadó ellátórendszeri sajátosság), így a bonyolultabb betegségeket központosított intézményekben látják el (pl. regionális, országos intézmény, egyetemi klinika), ahol a megfelelő ellátáshoz adott a speciális személyi és tárgyi feltétel. A betegségek bonyolultsága és súlyossága orvosszakmai kérdés. A beutalás szerinti egészségügyi szolgáltató akkor utalhatja tovább magasabb progresszivitási szintű ellátást nyújtó egészségügyi intézményhez a beteget, ha az ellátáshoz szükséges feltételekkel nem rendelkezik.
A koronavírus-járványra tekintettel az emberi erőforrások minisztere 2020. novemberében felfüggesztette a fekvőbeteg intézményekben a halasztható műtéteket, és szinte minden kórházat kijelölt a koronavírusos betegek ellátására. Természetesen kivételt képeznek azok a sürgősségi ellátások, amelyek elvégzése nélkül a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne. Azonban továbbra is el kell végezni az onkológiai kivizsgálást és ellátást, kardiológiai ellátásokat, asszisztált reprodukciós eljárásokat és a transzplantációt is, a járványügyi óvintézkedések szigorú betartása mellett. 2021. február elején újra engedélyezték az egynapos sebészeti ellátások elvégzését is, majd 2021. március 5-től miniszteri utasítás alapján újra felfüggesztésre kerültek, tekintettel a jelenlegi egészségügyi veszélyhelyzetre.

A jogállási törvény kapcsán 5500 egészségügyi dolgozó hagyta el az állami ellátórendszert. Az OKFŐ úgy nyilatkozott, hogy a járvány alatt is biztosított az egészségügyi ellátás, amelynek színvonala az eddiginek megfelelő, ennek érdekében átcsoportosítások és átszervezések zajlanak az állami ellátórendszeren belül. A 2021. március 8-án életbelépő veszélyhelyzeti szigorítások az állami ellátórendszer működését nem érintik, és a magánegészségügyi szolgáltatók is folytathatják tevékenységüket. A legfrissebb 106/2021. (III.5.) Kormányrendelet alapján a kormány határozattal berendelheti egészségügyi szolgálat teljesítésére azokat az egészségügyi dolgozókat, akik magánegészségügyi szolgáltatónál dolgoznak, az OKFŐ által meghatározott időtartamra, de legfeljebb a veszélyhelyzet megszűnéséig. Mindezekre tekintettel nem igazán átlátható és követhető, hogy adott állami egészségügyi intézmény aktuálisan milyen színvonalon, és mennyiben képes ellátni a feladatát.

A Női Liga Szövetség nem jogi érdekvédelmi szerv, így nem foglalkozik betegjogokkal, de beteg-érdekképviselettel igen!

Amennyiben az új szabályozás kapcsán akadályba ütköztél, kérjük töltsd ki ezt az űrlapot!

https://forms.gle/k25i23khnpDZCQuPA

március 12.

A tájékoztatót a NŐI LIGA SZÖVETSÉG felkérésére összeállította: Dr. Ruzsovics Ágnes Judit – ügyvéd, egészségügyi szakjogász, orvos (2021. március)

További és részletes info: https://www.facebook.com/noiliga

wpChatIcon