A szégyent okozhatja valaminek a megléte, vagy valaminek a hiánya, valami, amit a normától eltérőnek gondolunk. Természetes módon élhet bennünk egy szégyenérzet a betegséggel való összefüggésben is. A velem biztosan baj van érzése is társítható a szégyenérzettel, és emiatt sokan nem mernek igazi segítséget kérni szakembertől.

Mitől félünk? A megbélyegzéstől? Azt feltételezzük, hogy majd gondolni fog rólunk valamit a barátnőnk, a családunk, a munkatársaink, ha megtudják, hogy rejtélyes betegséget diagnosztizáltak. Fontos megvizsgálni azt is, hogy tényleg másoktól jönnek a negatív válaszok, vagy mi gondoljuk úgy, hogy az adott helyzet szégyenre adhat okot?

Vajon más vagyok én ettől? A kérdésre adott választ fel lehet fogni úgy is, hogy igen, más vagyok. Mert az átlagnál erősebb vagyok, a szervezetem kibírja a hónapról hónapra érkező kínkeserves fájdalmakat, a testem kibírta a műtéteket és szépen regenerálódott, a lelkem eddig is kibírta a komoly megpróbáltatásokat, a szembesülést a gyengeséggel, hogy van, amit nem tarthatok kézben. Erősebb vagyok, mint gondolom.

A szégyen azt is jelenti, titkolni akarunk valamit, elrejteni, elfojtani, kudarcélményt jelenthet a betegségtudat, hogy valami próbálkozásaink ellenére is megmarad. Ilyenkor tudatosítsuk magunkba, hogy azt a küzdelmet, amin mi keresztül megyünk, más nem látja át teljes egészében, csak az, aki benne van. Keressünk inkább sorsközösséget. Találjunk rá az „Együtt könnyebb” Női Egészségért Alapítvány támogató jelenlétére, és a betegtársak légkörére, egyelőre még az online térben.

Fontos tudatosítani, hogy a betegségről nem mi tehetünk. Minden betegség, így az endometriózis is számtalan környezeti tényező, lelki változó együttes hatására alakul ki. Mi annyit tehetünk, hogy megkeressük a megfelelő szakorvosokat, odafigyelünk az étkezésre, rendszeresen végzünk testmozgást és betartjuk az orvos utasításait. Lelki síkon pedig erősítjük magunkat, akár meditációval lerakjuk a terheinket, jógával megtanuljuk az elfogadást, és nem veszünk fel nagyobb negatív kupacot annál, mint amennyi a fizikális szinten jelen van.Mindenkinek más utat kell bejárni, van, aki a jóga helyett a harcművészetben találja meg a nyugalmat, más pszichológushoz jár, vagy kertészkedik. Fontos, hogy megtaláljuk azt a tevékenységet, ami a stresszes helyzetek ellenpólusaként tud szolgálni.

A szégyenérzet leküzdése nem lehetetlen, ha dolgozunk az önértékelésünkön, az önbizalmunkon. Fontos, hogy merjük vállalni önmagunkat, a gondolatainkat, merjünk kiállni magunkért és merjük vállalni az érzéseinket. Nagyfokú tudatosság kell ahhoz, hogy az érzéseink közül megnevezzük és megfigyeljük mikor kerített hatalmába a szégyen. Ilyenkor alaposan megfigyelhetjük, melyik testrészünkben érezzük, milyen esemény váltotta ki. A mi válaszreakciónkat mi tudjuk szabályozni. Ez a kulcs a mi kezünkben van!

(Kép: pexels.com, Anna Rye)

X
wpChatIcon