Volt már részed olyan szituációban, amikor vita közben úgy érezted, mintha a falnak beszélnél? Jellemző rád, hogy átveszed mások feszültségét? Dühít az igazságtalanság? Napokig tudsz magadban hordozni feszültségeket? Ha elmesélsz egy korábban megélt stresszes szituációt, szinte újraéled a feszültséget?
Ha legalább egy igennel feleltél, akkor neked szól ez a bejegyzés!
Biztos hallottad Assisi Szent Ferenc imájából azt az idézetet: „Uram, adj türelmet, hogy elfogadjam amin nem tudok változtatni, adj bátorságot, hogy megváltoztassam, amit lehet, és adj bölcsességet, hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
Szeretném ezt a gondolatot tovább bontani, de ehhez az aktivitásod szükséges! Adj magadnak pár nyugodt percet, és gondolj vissza egy olyan élethelyzetre, amiben azt érezted, nincs semmi hatásod, nem te irányítod a dolgokat. Majd vegyél elő egy üres papírt.
Rajzolj fel egy nagy kört és felnőtt életedben először hasznosítsd végre a halmazelméletről tanultakat. Rajzolj fel egy másik kört, úgy, hogy a két kör egymásba fonódjon.
Az egyik kör a rajtad kívül álló dolgokat fogja tartalmazni, a másik azokat, amikre hatásod van. A metszéspontjuk által határolt részbe azokat írod majd fel, amik az is-is kategóriába tartoznak.
Kezdj el azon gondolkodni, hogy az általad vázolt helyzetben mire volt igazán hatásod és mi az, ami a saját belső kontrollkörödön kívül esik?
Segítségként felteszek pár kérdést, de ezeket csak arra használd, hogy aztán bátran, őszintén és szabadon kérdezgesd magadat!
Kérdezd meg magadtól, hogy van-e hatásod az adott személy viselkedésére?
Van-e hatásod a saját reakciódra?
Van-e hatásod a munkakörnyezetedre, az emberi kapcsolataidra?
Mit éreztél abban az élethelyzetben?
Ezekre az érzésekre volt hatásod? Vagy lehetett volna?
Az adott helyzetben mire volt pontosan hatásod?
Az adott helyzetben mire lehetett volna hatásod?
Ez a gyakorlat segíthet téged a jövőben a hasonló szituációk esetén, azonnal végiggondolni, hogy érdemes-e belemenni egy vitás helyzetbe a főnököddel. Hogy érdemes-e tizedszer is rácsapni a telefont anyukádra, hogy megéri-e az unott pénztáros beszólása miatt az estét rosszkedvűen tölteni. Gondolj csak bele, ha egy szituáción napokig tudod bosszantani magad, milyen hatással lehet ez a szorongás a szervezetedre. Ha a stresszreakciód az, hogy a gyomrod is elkezd liftezni, nem egyszerűbb végigondolni, hogy a másik reakciója a te hatáskörödön kívül esik? Elfogadod, hogy a másik ilyen, hiába állsz fejen, nem tudsz rajta változtatni. Amire igazán hatással tudsz lenni, az a saját válaszreakciód: Én ebben a helyzetben nem vagyok hajlandó átvenni a másik feszültségét. Én ebben a helyzetben megkeresem inkább a kibillent egyensúlyomat és adok magamnak 5 percet, mielőtt visszahívnám a vitapartneremet.
Vizsgáld meg a papíron, hogy a körökbe leírt szavak hogyan viselkednek. Van olyan, amit nagyobb betűkkel írtál, van olyan, amit a legtávolabb írtál? Sok esetben ezek is árulkodhatnak arról, hogyan vélekedünk a saját határainkról. Megtartjuk-e, kifejezzük-e határainkat. Érezzük-e a határainkat, vagy túl sok szó került a körök metszéspontjába?
Miért segíthet neked ez a gyakorlat? Ha megismered és világosan látod, mire vagy hatással és mire nem, akkor megkímélheted magadat bizonyos stresszhelyzetektől, vagy könnyebben tudsz változtatni saját reakciódon. A kiegyensúlyozott, nyugodt légkör pedig jó hatással van az egészségre.
Ha állandóan megkérdezed magadtól, hogy miért kaptad az endometriózist, játssz el ezzel a gondolattal: Volt hatásod a kialakulására? Nem, mert jelenleg nem tudjuk, hogy mi okozza az endometriózist. Hatással vagyok arra, hogy mit eszem? Igen, mert én döntöm el, hogy megeszem azt a cukros fánkot, vagy inkább az alma után nyúlok a hűtőszekrényben.
Tudj különbséget tenni és ne okold magad tovább. De tegyél meg mindent, amit meg tudsz tenni magadért (akár, ha ez a minden, éppen a pihenés lenne most). Sok türelmet hozzá! Dönts jól!