A női szervezet leggyakoribb jóindulatú daganata a méhfal izomrétegéből kiinduló myoma (leiomyoma, fibroid). A nők közel 50%-a válik érintetté élete során. Kialakulásának pontos menetét még nem ismerjük, de az ösztrogén hormon növekedést serkentő hatását már tisztázták. Ennek megfelelően a myoma megjelenése is arra az életkorra esik, amikor magas a szervezet ösztrogén szintje, vagyis a menses megjelenésétől egészen a menopausa időszakáig.
Megjelenését tekintve is számos variációt mutat. A méh izomrétegében bárhol kialakulhat, egészen felszínesen is, de akár közel a méh üregéhez is, vagy abba bele is nőhet. Ennek megfelelően az általa okozott tünetek is nagy egyéni különbségeket mutatnak.
A leggyakoribb tünet az elhúzódó, bő menstruációs vérzés vagy éppen a ciklustól független, rendszertelen vérzés. Elhelyezkedéséből adódóan a környező kismedencei szervek működését befolyásolhatja, így okozva például sürgető vizelési ingert a húgyhólyag nyomásával. Sajnos gyermekvállás terén is zavaró tényező, nehezíti a teherbe esését és a spontán vetélés gyakorisága is magasabb myomás méh esetén.
Felismerése általában nem okoz nehézséget. Már a vizsgálat során gyanút kelt, ha a méh a vártnál nagyobb, felszíne egyenetlen. Az ezt követő ultrahang vizsgálat pedig egyértelműen tisztázhatja a gyanút, hogy myomáról van-e szó. A méh izomzatában megjelenő, jól körülhatárolt, örvényszerű rajzolatot mutató képlet vagy képletek egyértelművé teszik a diagnózist. Az ultrahang vizsgálat azonban ennél többet is nyújt, a myoma pontos elhelyezkedése és mérete is pillanatok alatt felismerésre kerül. Ennek a tovább kezelési terv felállításában igen nagy szerepe van.
Amennyiben a myoma nem okoz panaszt és nem áll fenn gyermekvállalási szándék úgy a rendszeres kontrollt javasoljuk. A rendszeresség azonban igen fontos, ugyanis az estek 0,1-0,5%-ban előfordul, hogy rosszindulatúvá válik a daganat, leiomyosarcomává alakul át, ami már drasztikus kezelést igényel.
Fontos kihangsúlyozni, hogy számos kezelési módja van a myomás méhnek, azonban ezek közül mindig az adott egyénre szabott, az életminőséget legkevésbé befolyásoló vagy leginkább javító módot igyekszünk választani.
Amennyiben oki terápiára törekszünk, úgy a sebészeti módszerek kerülnek előtérbe. A myoma még napjainkban is a második leggyakoribb oka a méhen végzett műtéteknek (az első a császármetszés). Szerencsére ez mára már nem jelent egyet a has megnyitásával. A laparoszópos techinka (hastükrözés) fejlődésével, a minimál invazív sebészeti technikák kerültek előtérbe, mely során a has megnyítása nélkül tudunk a kismedencei szerveken operálni. Csupán néhány ponton kell a hasfalon át az eszközöket bevezetni a kismedencébe és kamera ellenőrzése mellett az adott műtét kivitelezhető. Ennek során lehetőségünk van csak a myoma eltávolítására és a méh megörzésére. Így a későbbiekben terhesség vállalása sem kizárt. Amennyiben gyermekvállási szándék már nem áll fenn, úgy megfontolandó a méh eltávolítása is.
A méhürhöz közelebb eső myomák esetén pedig lehetőség van hysteroscopos (méhtükrözés) eszköz használatára. Ennek során a has megnyítása nélkül, a hüvely feltárását követően, a méhnyak csatornát feltágítva vezetjük be az eszközünket a méhürbe, és szintén kamera ellenőrzés mellett tudjuk az elvátozást kíméletesen eltávolítani.
Természetesen egyéb, nem sebészeti megoldások is léteznek, azonban ezek leginkább tüneti és nem oki terápiát hordoznak magukban. A vérzészavarok kezelésében a szájon át szedhető fogamzásgátló készítményeknek és a méhen belüli, hormon tartalmú fogamzásgátló eszközöknek (spirál) van létjogosultságuk.
Az invazív radiológia fejlődésével lehetőség nyílt a myomát ellátó ér szelektív elzárására (embolizációra) is.
Myomák kezelésében tehát az elsődleges cél az egyénre szabott terápia fellállítása, és így az életminőség javítása.
Írta:
Dr.Szentirmay Apolka
Szülész-nőgyógyász szakorvos
MedEnd Intézet
SE-I.sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika
Irodalomjegyzék:
Modern Myoma Treatment in the Last 20 Years: A Review of the Literature.
El-Balat A, DeWilde RL, Schmeil I, Tahmasbi-Rad M, Bogdanyova S, Fathi A, Becker S.
Biomed Res Int. 2018 Jan 24;2018:4593875. doi: 10.1155/2018/4593875.
Epidemiology of Uterine Myomas: A Review.
Sparic R, Mirkovic L, Malvasi A, Tinelli A.
Int J Fertil Steril. 2016 Jan-Mar;9(4):424-35. Epub 2015 Dec 23.
Intramural myomas: to treat or not to treat.
Thompson MJ, Carr BR.
Int J Womens Health. 2016 May 17;8:145-9. doi: 10.2147/IJWH.S105955.
[Myomectomy for infertile women: the role of surgery].
Bendifallah S, Brun JL, Fernandez H.
J Gynecol Obstet Biol Reprod (Paris). 2011 Dec;40(8):885-901. doi: 10.1016/j.jgyn.2011.09.014. Epub 2011 Nov 5. Review. French.
Medical treatment for uterine myomas.
Cheng MH, Chao HT, Wang PH.
Taiwan J Obstet Gynecol. 2008 Mar;47(1):18-23. doi: 10.1016/S1028-4559(08)60050-9.
A szülészet-nőgygyászat tankönyve
Szerk.:Papp Zoltán
Semmelweis Kiadó, 2007
Kép forrása:
Intramural myomas: to treat or not to treat.
Thompson MJ, Carr BR.
Int J Womens Health. 2016 May 17;8:145-9. doi: 10.2147/IJWH.S105955.