Színekkel teli változás

Ragány Angéla, a Colour My Style alapítójaként évek óta építi a nők önbizalmát. Színtanácsadóként törekszik megmutatni a test és a lélek harmóniáját. A színek sokszínűségén keresztül mutat rá a legjobb tulajdonságainkra. A testalkat elemzés során segít abban, hogy elfogadjuk magunkat, bármilyen testalkattal rendelkezünk is, és megmutatja, hogyan lehet a legjobbat kihozni magunkból. Angéla igazi inspiráló nő, aki jogászi múltját hagyta hátra, hogy rátaláljon arra a hivatásra, ami azóta is örömmel, lelkesedéssel tölti el.

Decemberben osztottad meg a közösségi oldaladon, hogy érintett vagy az endometriózisban, nehéz volt felvállalni? Miért hoztad meg ezt a döntést?

A közösségi média felületeimet igyekszem elsősorban szakmai szempontok és célok szerint használni. Néha megosztok a magánéletemből is szösszeneteket, de alapvetően úgy érzem a privát életemnek egy szakmai oldalon nincs helye. Másrészről elég introvertált is vagyok, ami miatt nehezen megy az intim dolgok megosztása több ezer emberrel. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha a történetem megosztásával tudok segíteni másoknak, esetleges tanácsokkal, információkkal, akkor miért ne tegyem meg. Megnyílásomkor ez motivált. Tulajdonképpen a munkám is a segítésről, a másik nő támogatásáról szól, ebben azért vélek némi párhuzamot felfedezni.

Milyen volt a poszt fogadtatása? Sokan írtak?

Igen, sokan írtak, és számítottam is erre. Sőt, a mai napig kapok ezzel kapcsolatos üzeneteket. Önként vállaltam, hogy szívesen segítek mindenkinek, és ehhez tartom is magam. Igazából a történetem csak egy pici részét meséltem még el a követőknek, a teljes sztori még várat magára, de ígérem, azt is meg fogom írni, csak kivárom hozzá a megfelelő időt.

Mi a Te endo-történeted?

27 éves lehettem, amikor egyik hónapról a másikra nagyon erős PMS tüneteim lettek. Korábban sem volt teljesen fájdalommentes amikor menstruáltam, de mindössze pár óráig éreztem kellemetlenséget, és hát bevallom, sokszor nyúltam én is egy-egy fájdalomcsillapítóhoz, mert valahogy ez volt a fejemben, hogy ez a normális, ha a menstruáció fáj. Ezt olvassuk mindenhol, erről cikkeznek női magazinok, és az ember úgy van vele, hogy ezek szerint ez ilyen, ez így megy, ha azokon a napokon 1-1 pirulára szükség van. Azóta persze már tudom, hogy ez nem így van, csak szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy sajnos a minket elöntő információhalmaz sem segít ennek felismerésében, sőt, normalizálja a menstruációs fájdalmat. De nem kell, hogy fájjon, és ezt már azóta hálistennek megtapasztaltam. Szóval egyik hónapban olyan mértékű görcseim lettek, hogy nem tudtam felkelni sem, egy elsötétített szobában összekuporodva vártam, hogy teljen végre  a nap. Közben folyamatos hányinger, hányás gyötört. Ekkor tudtam, hogy ez már nem normális, amint jobban lettem, orvoshoz fordultam. Megállapították, hogy a bal petefészek tájékán található két göb, ami valószínűleg endometriózis. Két lehetőséget ajánlottak fel: 1. folyamatos gyógyszerszedés (fogamzásgátló), vagy 2. műtét. Miután megtudtam, hogy semmi garancia nincs rá, hogy a műtétet követően ne újuljon ki esetleg máshol, így mindkét kezelést visszautasítottam. Ezek ugyanis csak tünetet kezelnek, okot nem. Erről pedig nem senki nem beszélt, én magam tettem fel a kérdéseket: Miért alakult ki? Miért nálam? Mit csináltam rosszul? Mit akar ez jelenteni, min szükséges változtatnom? Mi baj a testemmel, hogy nem működik megfelelően? Hiszek benne, hogy kihívásaink, nehézségeink okkal jönnek az életünkbe, így elkezdtem egy másfajta szemmel nézni erre a betegségre: meg akartam érteni, meg akartam oldani, hogy eltűnhessen.  Hálistennek sikerült. Alternatív gyógyászati módszert kerestem, nyugati orvos keleti szemlélettel. Életmódváltás, stresszkezelés, táplálkozási változtatások, akupunktúra, lézer, gyógynövények- nekem ezek segítettek, és néhány hónap kezeléssorozat után a göbök egyszerűen felszívódtak. Fontos továbbá, hogy a lelki okokon is dolgozni kezdtem, így jutottam el családállításra, kineziológushoz, theta healingre, és oly sok más módszert is kipróbáltam, és közben nagy felismerésekre tettem szert. Ahogy megértettem milyen lelki konfliktusok okozták nálam a betegséget, úgy oldódott meg minden.

Mit szeretsz a hivatásodban leginkább?

A benne rejlő örömfaktort, amikor látom, hogy valakinek segíteni tudok abban, hogy megoldja pl. egy külsejével kapcsolatos problémáját. Amikor napi szinten kapjuk a köszönőleveleket, hogy a tanácsadásainkat követően mennyivel jobb tükörbe nézni, szebbnek, csinosabbnak látják a nők magukat. Jó látni, ahogy a kezeink között a nők megszépülnek, növekszik az önbizalmuk, egyre jobban érzik magukat- és ebben a mi tanácsainknak nagy szerepe van.

Milyen érzések vezettek, hogy ott tudj hagyni egy biztos munkát, és belekezdj egy akkor még Magyarországon gyerekcipőben járó szakmába?

Azt éreztem, hogy nekem a színtanácsadás nagyon sokat adott, nagy felismeréseim lettek: miért nem áll jól valamilyen hajszín, a másiknak meg miért igen? Miért van az, hogy bizonyos ruhákban mindenki megdicsér, egy másikban meg nem érzem jól magam. Meg voltam győződve róla, hogy ha nekem ilyen sokat tudott adni 28 évesen, akkor ez biztosan nők ezreivel is hasonlóképpen lesz. És hálistennek így is lett.

A színek hatnak hangulatunkra, mást üzenünk egy sárga felsővel és mást egy fekete zakóval, de vajon gyógyító hatással is bírnak?

Én azt gondolom, hogy hozzájárulhatnak, megtámogathatnak folyamatokat, igen. Gondoljunk csak a színterápiára.

Hogy tapasztalod, a tanácsadások hatására mennyire változik meg a nők énképe?

A legtöbb esetben nagyon nagy mértékben. Felismerik saját természetes adottságaik szépségét, különlegességét. A mai mainstream média sajnos pont nem erre tereli az embert. Egyendolgokat viselünk, egyenrúzst hord mindenki, egyenkabátban járunk. A nők sokszor félnek ebből kilépni, mert az már nem biztonságos…Mi épp arra buzdítjuk a nőket, hogy lássák meg a saját adottságaikban a szépséget, harmóniát, és meg is tanítjuk őket, hogy mindezt hogyan tudják a legkönnyebben megtenni. Sokszor elég egy jól eltalált rúzs és máris éveket fiatalodik az ember. Csak persze sok nő nem tudja önmagától, melyik is lesz az a bizonyos rúzs…Hiába akarok én J.Lo-ra hasonlítani, olyan sminket, olyan hajszínt magamra erőltetni, ami neki áll jól, ha nekem teljesen mások a természetes adottságaim, más a bőröm színe, a hajamé, más a testalkatom, akkor nem ugyanazok a dolgok fognak jól állni, mint neki. Mi ezt tudatosítjuk ügyfeleinkben, hogy ne másokat akarjunk utánozni, hanem a saját magunkban lévő szépséget fedezzük fel, és emeljük ki – az eszközöket pedig mi mutatjuk meg hozzá.

Az Endometriózis Nagykövet pályázatunk kapcsán hamarosan újra találkozhattok Angélával! Figyeljétek közösségi oldalainkat a részletek miatt!

www.colourmystyle.hu